A motortuning legelső lépése és a legegyszerűbb módja a sportlégszűrő használata. Ezeknek két változata létezik, a sportlégszűrő-betétek és a direktszűrők. A betétszűrőt a gyári légszűrőbetét helyére kell tenni, ezt akárki meg tudja csinálni akár otthon is. A direktszűrő beszerelése kicsit macerásabb. A gyári légszűrőházat ki kell operálni a motortérből, és az erre csatlakozó csonkra kell a szűrőt felerősíteni. Néhány autótípusnál egy kis problémát szokott okozni a légmennyiségmérő, ami a légszűrőháznál szokott csücsülni, egy kis ügyeskedéssel túl lehet járni a gyártók eszén. Más típusoknál maga a beszerelés ütközik akadályokba (tipikus a "nem tudom hova feltenni" probléma), de egy kis szereléssel, kreativitással itt is sikerrel járhatunk. Sok szerelő nem szeret bajlódni az ilyen buktatókkal és inkább azt mondja, hogy ebbe az autóba nem lehet beszerelni, vagy azt, hogy nem javasolja, mert árt a motornak. Ilyenkor egyszerűen másik szerelőt kell keresni, de mindenképp olyat, aki otthon van az adott típusú autó szerelésében, mivel a művelet sok esetben azért többről szól annál, hogy a régit leveszem, az újat rárakom. Egy autó motorjának kifejlesztésekor a levegő felvételének és szűrésének rendszerét is pontos mérések, tesztek eredményei szerint alakítják ki úgy, ahogy az gyári állapotában kinéz. Sok esetben nem mindegy például, hogy mennyi idő alatt jut a levegő a szelepekhez - ha túl korán az sem mindig jó! Érdemes tehát mindennek utánajárni mielőtt ilyesmibe fogunk. A sportlégszűrők előnye, hogy 40-50%-kal több levegőt képesek átengedni mint a hagyományos papírszűrők. A nagyobb levegő áteresztő képességüket a működési elvüknek köszönhetik: míg a papírszűrők apró pórusaikkal szűrnek, a sportlégszűrök anyaga több réteg textilháló, amelyek két réteg fémháló közt helyezkednek el. Ebben az esetben a textilre felvitt olajfilm szűri meg a levegőt. Szűröképességük ugyan picivel gyengébb mint a papírszűrőknek (de még így is megfelel az autógyárak követelményeinek), viszont több levegőt kap a motor. Valamit valamiért. Másik előnye az örök élettartam: cserélni ezeket a szűrőket már nem kell, viszont gyakran kell őket tisztítani. Erre a célra speciális mosófolyadékot és olajzó szettet vásárolhatunk. A gyártók általában 10e km-es ciklust ajánlanak a betétszűrőkre, és 7-8e km-t a direktszűrőkre. Személyes tapasztalatom szerint sűrűbb tisztítást mindenképpen megéri, betétekre 6-8 ezer km, direktszűrökre 5 ezer km, de ezt módosíthatja a szűrő állapota is. Ezekkel a szűrőkkel kb 1-2%-os teljesítmény növekedést érhetünk el, de igazából leginkább autónk rugalmasságán vehetjük észre jótékony hatását. A direktszűrő előnye a sportbetétekkel szemben, hogy még több levegőt juttathatunk a motorba, hátránya viszont az, hogy hidegebb időben nehezebben melegszik be a motor. Másik hátrány, hogy a motortérből szívja a meleg levegőt, ami ritkább, azaz oxigénben szegényebb. Célszerű azzal trükközni, hogy valamilyen módon hidegebb levegőt juttassunk a direktszűrőhöz, tehát a légszűrőt vagy minnél messzebb tenni, vagy házzal elkülöníteni a blokktól. Népszerű megoldás még a légbeömlők vágása megfelelő helyen a motorháztetőre, így a szűrő folyamatosan a kinti friss levegőből szippanthat. A sport betétszűrőnek, bár jóval kevesebb macerával jár, sok típusnál megvan az a hátránya, hogy csak nagyon kicsi áteresztő felületű szűrő építhető be. Ilyen esetekben mindenképp direktszűrőt javasolnék. A direktszűrő ezen felül még hangélményben is gazdagítja tulajdonosát, ugyanis felerősödik a szívóhang, „dögösebb lesz a kocsi hangja”. Igazából a turbós járművek szeretik legjobban a sportlégszűrőket, sokkal könnyebben fel tud pörögni a turbó, igy hamarabb felépül a turbónyomás. Turbós kocsik tulajdonosait (mint jómagam) meg tudja babonázni a direktszűrőn keresztül fütyülő turbó hangja. Sportlégszűrők használata során néhányan beszámoltak még fogyasztáscsökkenésről is (én 0,5-1 liter körülit tapasztaltam), de ez anyira nem jellemző. |