A világbajnoki címvédő francia Sebastien Loeb győzelmével ért véget az Új-zélandi rali, a szezon negyedik, murvás versenye. A Citroën menője mögött a finn Marcus Grönholm (Peugeot) és a norvég Petter Solberg (Subaru) végzett még dobogós helyen. Mind egyéniben, mind csapatban hatalmas a csata, szerencsére.

Beszámoló, helyzetkép

Röviden az előzményekről: Kresta (Ford) el sem tudott indulni, mert az edzésen alaposan helybenhagyta a Focust. Az első nap Loeb és Atkinson tündökléséről szólt, Solberg takarított. Szombaton Loeb növelte előnyét, Grönholm maradt második, Solberg feljött harmadiknak, Duval tartotta negyedik pozícióját, Gardemeister és Märtin is lehagyta Atkinsont. Mitsubishik, Skodák hátul, a vokálban. Vasárnap aztán sok érdemleges már nem történt az Auckland környéki finom murván szép, száraz időben. Grönholm három szakaszt nyert, Loeb egyet. Märtin meccselt egy jót Gardemeisterrel az ötödik helyért, a Peugeot pilótája jött ki győztesen. Loeb győz, Grönholmé az ezüst, Solbergé a bronz. Pontszerző még Duval, Märtin, Gardemeister, Atkinson és Galli. Két-két Citroën, Peugeot és Subaru, egy Ford és egy Mitsubishi. A vébés N csoportban Pons és Arai keményen küzdött az aranyért, előbbi nevetett a végén, Ligato lett a harmadik. És akkor most nézzük az elitet egyenként kezdve azzal, hogy Grönholm-Solberg párbajt vártunk És végül is bejött, csupán valaki mindkét klasszisnál, mindkét Új-Zéland-imádónál, mindkét világbajnoknál (Magic Marcus 2000-ban és 2002-ben, Mr. Hollywood 2003-ban jutott a csúcsra) jobbnak bizonyult - méghozzá az aktuális világbajnok extornász barátunk. A 31 éves Seb idei második, pályafutása 12. futamgyőzelmét zsebelte be zseniális, hibátlan, precíz, gondmentes, megalkuvást nem tűrő versenyzéssel. Nyert ugye a Montén, mint mindig, Svédországban kiesett, Mexikóban őrült hajrával negyedik lett, mostan meg első. És ahogy a ponttáblán majd látja a kedves olvasó, ezzel ott is van az élbolyban. Még egy kis Loeb: már nem is csodálkozunk azon, hogy a korábban aszfaltspecialistának beállított kis francia miképp tanítja móresre a nagy murvamenőket - murván. És azon se, hogy a korábban aszfaltspecialistának beállított Citroën miképp muzsikál már megint tökéletesen a frissebb fejlesztésű gépekkel szemben, Michelin gumikon. Mert a többiek nagyja Pirellit használ. Grönholm is, Solberg is, Märtin is. Azért is érdemes e hármas együtt emlegetni, mert szinte biztos, hogy Loeb mellett nekik van még sanszuk világbajnoki címet nyerni. A 37 esztendős Grönholm már nem hibázik rendre, mint tavaly (is), nem hajt eszeveszetten a pódium tetejére, és hát a 307-est is csak összerántották. Hiszen ugye a 29 éves Märtin is (akárcsak Grönholm) több mint megbízhatóan teljesít, termeli a pontokat (negyedik, második, harmadik, ötödik). A 30 éves Solberg a nullás monacói rajtot követően kétszer nem talált legyőzőre, itten harmadik lett, nagyon akar. Mármint világbajnok lenni. Meglátjuk. Loeb, Grönholm, Solberg és Märtin után Duval és Gardemeister kell, hogy következzen az "elemző" blokkban. Duvalnak először sikeredett pontokat gyűjtenie a Citroënnel, de lesz még több, akár futamot is nyerhet a mindössze 24 éves titán, efelől ne legyen kétségünk. A 30-as Gardemeister sikerére én legalábbis nem fogadnék, de, hogy négy meccsből 20 pöttye van, tény, elismerésre méltó, de hiszem, hogy nagyobb része van ebben kiváló autójának, a Fordnak. Amely a legmegbízhatóbb a mezőnyben, már kismillió futam óta állandóan célba ér és pontosan. Idén ugye eddig csak Märtin és Gardemeister finiselt minden mérkőzésen a legjobb nyolcban. A többiekről már lényegesen rövidebben, és már inkább konstruktőrileg figyelgetve az események alakulását: a Skoda sajnos nagyon kilóg, nem és nem megy a "cseheknek" a Fabiával. Pár ígéretes részeredményen túl nem és nem. És nem. A Mitsubishinek ez a rali ugyan nem volt valami fényes, de a háromgyémántos különítménnyel azért számolni kell, és ez nagyon örvendetes. A Fordról volt már szó, de amíg Gardemeistert leszámítva nem szedik össze magukat, csak a tisztes helytállásra fussa, szerintem. És akkor vissza a krém krémjéhez: mivel minden emberi számítás szerint sem Atkinson, sem Sarrazin nem fogja megváltani a világot, a Subaru továbbra is kábé egyet jelent Solberggel, mondjuk nem is értem, miért nem akarnak végre csapatban is nyerni. Csak hangoztatják, hogy az egyéni cím így meg úgy, na mindegy. Szóval tuti, hogy ez az évad is PSA-diadalt szül, mint az elmúlt öt esztendőben (2000 és 2003 között a Peugeot aratott, aztán meg a Citroën duplázott). Pikantériája, hogy bejelentették szezonvégi kiszállásukat, hát nem tudom. Na de nézzünk csak a legközelebbi jövőbe: három hét múlva Szardíniai rali, a verseny tavalyi debütálásán Solberg nyert.