A motortuning legels� l�p�se �s a legegyszer�bb m�dja a sportl�gsz�r� haszn�lata. Ezeknek k�t v�ltozata l�tezik, a sportl�gsz�r�-bet�tek �s a direktsz�r�k. A bet�tsz�r�t a gy�ri l�gsz�r�bet�t hely�re kell tenni, ezt ak�rki meg tudja csin�lni ak�r otthon is. A direktsz�r� beszerel�se kicsit macer�sabb. A gy�ri l�gsz�r�h�zat ki kell oper�lni a motort�rb�l, �s az erre csatlakoz� csonkra kell a sz�r�t feler�s�teni. N�h�ny aut�t�pusn�l egy kis probl�m�t szokott okozni a l�gmennyis�gm�r�, ami a l�gsz�r�h�zn�l szokott cs�cs�lni, egy kis �gyesked�ssel t�l lehet j�rni a gy�rt�k esz�n. M�s t�pusokn�l maga a beszerel�s �tk�zik akad�lyokba (tipikus a "nem tudom hova feltenni" probl�ma), de egy kis szerel�ssel, kreativit�ssal itt is sikerrel j�rhatunk. Sok szerel� nem szeret bajl�dni az ilyen buktat�kkal �s ink�bb azt mondja, hogy ebbe az aut�ba nem lehet beszerelni, vagy azt, hogy nem javasolja, mert �rt a motornak. Ilyenkor egyszer�en m�sik szerel�t kell keresni, de mindenk�pp olyat, aki otthon van az adott t�pus� aut� szerel�s�ben, mivel a m�velet sok esetben az�rt t�bbr�l sz�l ann�l, hogy a r�git leveszem, az �jat r�rakom. Egy aut� motorj�nak kifejleszt�sekor a leveg� felv�tel�nek �s sz�r�s�nek rendszer�t is pontos m�r�sek, tesztek eredm�nyei szerint alak�tj�k ki �gy, ahogy az gy�ri �llapot�ban kin�z. Sok esetben nem mindegy p�ld�ul, hogy mennyi id� alatt jut a leveg� a szelepekhez - ha t�l kor�n az sem mindig j�! �rdemes teh�t mindennek ut�naj�rni miel�tt ilyesmibe fogunk.

A sportl�gsz�r�k el�nye, hogy 40-50%-kal t�bb leveg�t k�pesek �tengedni mint a hagyom�nyos pap�rsz�r�k. A nagyobb leveg� �tereszt� k�pess�g�ket a m�k�d�si elv�knek k�sz�nhetik: m�g a pap�rsz�r�k apr� p�rusaikkal sz�rnek, a sportl�gsz�r�k anyaga t�bb r�teg textilh�l�, amelyek k�t r�teg f�mh�l� k�zt helyezkednek el. Ebben az esetben a textilre felvitt olajfilm sz�ri meg a leveg�t. Sz�r�k�pess�g�k ugyan picivel gyeng�bb mint a pap�rsz�r�knek (de m�g �gy is megfelel az aut�gy�rak k�vetelm�nyeinek), viszont t�bb leveg�t kap a motor. Valamit valami�rt. M�sik el�nye az �r�k �lettartam: cser�lni ezeket a sz�r�ket m�r nem kell, viszont gyakran kell �ket tiszt�tani. Erre a c�lra speci�lis mos�folyad�kot �s olajz� szettet v�s�rolhatunk. A gy�rt�k �ltal�ban 10e km-es ciklust aj�nlanak a bet�tsz�r�kre, �s 7-8e km-t a direktsz�r�kre. Szem�lyes tapasztalatom szerint s�r�bb tiszt�t�st mindenk�ppen meg�ri, bet�tekre 6-8 ezer km, direktsz�r�kre 5 ezer km, de ezt m�dos�thatja a sz�r� �llapota is.

Ezekkel a sz�r�kkel kb 1-2%-os teljes�tm�ny n�veked�st �rhet�nk el, de igaz�b�l legink�bb aut�nk rugalmass�g�n vehetj�k �szre j�t�kony hat�s�t. A direktsz�r� el�nye a sportbet�tekkel szemben, hogy m�g t�bb leveg�t juttathatunk a motorba, h�tr�nya viszont az, hogy hidegebb id�ben nehezebben melegszik be a motor. M�sik h�tr�ny, hogy a motort�rb�l sz�vja a meleg leveg�t, ami ritk�bb, azaz oxig�nben szeg�nyebb. C�lszer� azzal tr�kk�zni, hogy valamilyen m�don hidegebb leveg�t juttassunk a direktsz�r�h�z, teh�t a l�gsz�r�t vagy minn�l messzebb tenni, vagy h�zzal elk�l�n�teni a blokkt�l. N�pszer� megold�s m�g a l�gbe�ml�k v�g�sa megfelel� helyen a motorh�ztet�re, �gy a sz�r� folyamatosan a kinti friss leveg�b�l szippanthat. A sport bet�tsz�r�nek, b�r j�val kevesebb macer�val j�r, sok t�pusn�l megvan az a h�tr�nya, hogy csak nagyon kicsi �tereszt� fel�let� sz�r� �p�thet� be. Ilyen esetekben mindenk�pp direktsz�r�t javasoln�k. A direktsz�r� ezen fel�l m�g hang�lm�nyben is gazdag�tja tulajdonos�t, ugyanis feler�s�dik a sz�v�hang, „d�g�sebb lesz a kocsi hangja”. Igaz�b�l a turb�s j�rm�vek szeretik legjobban a sportl�gsz�r�ket, sokkal k�nnyebben fel tud p�r�gni a turb�, igy hamarabb fel�p�l a turb�nyom�s. Turb�s kocsik tulajdonosait (mint j�magam) meg tudja babon�zni a direktsz�r�n kereszt�l f�ty�l� turb� hangja.

Sportl�gsz�r�k haszn�lata sor�n n�h�nyan besz�moltak m�g fogyaszt�scs�kken�sr�l is (�n 0,5-1 liter k�r�lit tapasztaltam), de ez anyira nem jellemz�.