Hazai tuner k�r�kben �s e honlap t�rt�net�ben is el�g meghat�roz�, �s foglalkoztatott t�ma a felt�lt�tt motor �p�t�se. El�g sok „legenda, t�vhit” alakult ki mindezzel kapcsolatban. Nem v�letlen�l haszn�lom a „felt�lt�s” sz�t a turb� helyett, hiszen a felt�lt�sre, nem csak a g�zturbin�t (turb�) lehet haszn�lni, hanem sz�mos egy�b eszk�zt is. De erre a k�vetkez� cikkben k�v�nok kit�rni.

Leggyakrabban feltett k�rd�sek:

• Motor�lettartam (alkatr�szek mechanikai ig�nybev�tele)
• s�r�t�si ar�ny
• kopog�si hat�r
• h�terhel�s (termikus ig�nybev�tel)
• t�lt�nyom�s
• �zemanyag-fogyaszt�s

Ahhoz, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak, �s hogyan tudunk megold�st tal�lni r�juk, alapokn�l kell elkezden�nk meg�rteni a felt�lt�tt motor m�k�d�s�t.
Kezdj�nk bele!

A felt�lt�s l�nyege �s c�lja

Felt�lt�ssel – a sz�v� n�gy�tem� �s a csak �bl�tett k�t�tem� motorokhoz viszony�tva – n�velhet� a t�ltet mennyis�ge �s ez �ltal a motor teljes�tm�nye. Felt�lt�snek nevezik a teljes t�ltetnek – vagy csak egy r�sz�nek – munkahengeren k�v�li el�zetes s�r�t�s�t annak �rdek�ben, hogy a hengerbe jut� t�ltet mennyis�ge nagyobb legyen.

A felt�lt�s c�lja minden esetben az adott motor fordulatsz�m-n�vel�s n�lk�li teljes�tm�nyn�vel�se. Mind a felt�lt�s, mind a nagyobb furdulatsz�m n�veli az id�egys�g alatt a hengerbe jut� t�ltet mennyis�g�t �s ezzel k�zel ar�nyosan n� a bels��g�s� motor teljes�tm�nye. A teljes�tm�ny n�vel�s�nek minden esetben korl�tai vannak, ezek a korl�tok a m�szaki fejletts�g pillanatnyi szintj�t�l f�ggenek.

A fordulatsz�m (�s ezzel a dugatty�-k�z�psebess�g) n�vel�s�vel a t�meger�k okozta ig�nybev�telek n�gyzetesen n�nek, �s a motor gazdas�goss�ga romlik. Az effekt�v k�z�pnyom�s felt�lt�ssel val� n�vel�se eset�n a g�zer�k lesznek nagyobbak, ezek azonban a t�ltet mennyis�g�vel – azaz teljes�tm�nyn�vel�ssel – legfeljebb csak line�risan ar�nyosak.

Bizonyos fordulatsz�m felett a nagyobb g�zer�k, okozta ig�nybev�telek elvisel�s�re k�nnyebben kialak�that� a motor konstrukci�ja, mint a nagyobb t�meger�k elvisel�s�re.

A motor termikus ig�nybev�tele a teljes�tm�nyn�vel�s m�rt�k�t�l f�gg, f�ggetlen�l att�l, hogy a fordulatsz�m-n�vel�sb�l, vagy felt�lt�sb�l sz�rmazik. Nagy dugatty�-k�z�psebess�gek el�r�s�hez k�nnyebb forgatty�hajt�m�-elemeket kell tervezni �s gy�rtani, ezt ig�nyes konstrukci�val �s j� min�s�g� anyagokkal lehet el�rni. �gy az ilyen motor k�nnyebb, kev�sb� robusztus lesz.

A felt�lt�s – a nagyobb g�znyom�sok miatt – a konstrukci� er�s�t�s�t ig�nyli. A felt�lt�s a teljes�tm�nyegys�gre es� t�meget cs�kkenti ugyan – a teljes�tm�ny jobban n�, mint a sz�ks�ges t�bblett�meg – m�gis, a konstrukci� er�teljesebb�, robosztusabb� v�lik.

Egy adott effekt�v teljes�tm�ny eset�n a felt�lt�s el�nyei a k�vetkez�k�ppen foglalhat�k �ssze:

• kisebb helysz�ks�glet (kevesebb henger, r�videbb motor)
• kisebb t�meg, nagyobb teljes�tm�nyt�meg
• turb�felt�lt�s eset�n jobb hat�sfok (lassabban emelked� fogyaszt�si g�rbe)
• kisebb beszerz�si �r (Ft/kW), k�l�n�sen nagy motorok eset�n
• kisebb h�t�, mivel azonos teljes�tm�ny eset�n kisebb h�t�k�zeggel elvezetend� h�mennyis�g, mint a sz�v�motorokn�l
• a kipufog�g�z-turbin�nak �szrevehet� hangtomp�t� hat�sa van
• kev�sb� �rz�keny a k�rnyez� leveg� s�r�s�g�nek cs�kken�s�re
• megfelel� kialak�t�s eset�n kev�sb� k�rnyezetszennyez� a kipufog�g�z-�sszet�tel

A felt�lt�tt motorok h�tr�nyai el�nyeikhez k�pest elt�rp�lnek, de term�szetesen nem hagyhat�k eml�t�s n�lk�l:

• motoralkatr�szek nagyobb termikus �s mechanikus ig�nybev�tele)
• turb�felt�lt�ses motorokn�l egyes esetekben kedvez�tlen nyomat�ki rugalmass�g (k�l�n�sen nagym�rt�k� felt�lt�s eset�n)
• egyes esetekben rosszabb gyorsul�si k�pess�g (k�l�n�sen nagym�rt�k� felt�lt�s eset�n)

Korszer� felt�lt�tt motorokn�l m�r kialakult m�dszereket alkalmaznak az utols� k�t h�tr�ny kik�sz�b�l�s�re. Ezekkel k�s�bb foglalkozunk.

A k�vetkez� cikkben a felt�lt�si elj�r�sokr�l lesz sz�